Egopont tesztek:
A következő ingyenes, online IQ (intelligenciahányados) teszt
A feladatokat Klein Sándor bocsátotta a rendelkezésünkre „A szervezet lelke” című kiváló könyvéből.
Hogyan végezze el az IQ tesztet
IQ = Intelligence quotient - magyarul intelligencia hányados.
Ahogy a mérőszalag segítségével centiméterekben kaphatjuk meg valakinek a testmagasságát, mérleg segítségével kilogrammokban a testtömegét, valahogy úgy próbáljuk meg az IQ tesztekkel is megmérni valakinek az intellektuális képességeit.
Az IQ eredetileg két szám hányadosa volt: a „mentális kort” osztották az életkorral. A későbbiekben ezt megszorozták 100-zal, mert úgy „szebb” számot kapunk. Az átlagember IQ-ja 100, ezt vehetjük akár 100%-nak is.
Az 1900-as évek legelején pszichológusok gyerekek értelmi képességeit (ítélőképesség, megértés, következtetés) mérték egyre nehezedő feladatokkal, tesztekkel. Azt tapasztalták, hogy bizonyos nehézségű feladatokat a négyévesek rendszerint jól megoldottak, míg a háromévesek már nem, és így tovább. Binet francia pszichológus ezek alapján vezette be a mentális életkor fogalmát: ha egy 8 éves kisgyerek minden gondolkodtató kérdést jól megoldott, amit általában a 8 évesek jól megoldottak, akkor a mentális életkora megegyezett a valódi életkorával. Ha az értelmi képességei jobbak voltak, és meg tudta oldani a legtöbb 10 éves által megoldott feladatot is, akkor a mentális kora 10 év volt.
Megfigyelték, hogy az idő múlásával egy adott gyereknél a mentális és a valódi életkor közötti különbség nőtt, míg a két szám hányadosa gyakorlatilag állandó maradt. Ez vezette a német William Stern pszichológust 1912-ben a fent említett IQ meghatározáshoz. Például ha egy 4 éves gyermek mentális kora 5 év volt, akkor a négy évvel később, 8 éves korában megismételt tesztek alapján a mentális kora már 10 év volt – vagyis az IQ-ja mindkét esetben ugyanannyi: 5/4*100=125 és 10/8*100=125.
Heuréka! - találtak egy mérőeszközt (tesztek) és egy mértékegységet (IQ) az intelligencia mérésére.
A helyzet azért nem ilyen egyszerű: az emberek mentális életkora kb. 15 éves koruk után már nem nő, így a továbbiakban már nem lehet valóban hányadosként tekinteni az IQ-ra.
Szerencsére van egy olyan szabályosság, amit fel lehet használni az IQ általánosítására, ez pedig az eloszlása: ha ábrázoljuk azt, hogy az egyes IQ értékek az emberek hány százalékára jellemzőek, akkor egy jellegzetes harang alakú görbét, a normál eloszlásnak megfelelő, úgynevezett Gauss-görbét kapjuk.
Így azután, ha készül egy IQ teszt, akkor azt először egy eléggé sok emberből álló, vegyes értelmi képességű csoport megoldja. A teszt kiértékelése után úgy állapítják meg az elért pontoknak megfelelő IQ értékeket, hogy a csoport átlagos pontjához tartozzon a 100–as IQ, és a különböző pontszámokhoz rendelt IQ értékek a normális eloszlást adják.
Az intelligenciának is több összetevője van. A különböző IQ tesztek más-más szempontból mérik az IQ-t. Ezért nagyon könnyen lehetséges, hogy valakinek a különböző típusú IQ teszteken mért eredményei jelentősen eltérőek. Például az oldalunkon szereplő Raven–szerű teszt nyilván nem méri a verbális, szóbeli készségeket, és alulbecsülheti annak az értelmi képességeit, akinek pl. a vizuális emlékezete valamilyen oknál fogva nem tökéletes. Az egyén pillanatnyi teljesítménye sok mindentől függ, ezért még az ugyanolyan típusú tesztekből is érdemes hármat megoldani, hogy megbízhatóbb tükörképet kapjunk.
Végül ne feledjük, hogy az ember sikere nem csupán az IQ-jától függ, hanem az egyéb személyiségjegyeitől, a környezetétől és számos nem intellektuális tényezőtől is!